Skip to content
Menu
  • Hírek
  • Településünk
    • Történet
    • Pusztaberki címere
    • Értéktár – Helytörténeti gyűjtemény
    • Szent Mihály templom
    • Fontosabb adatok
  • Önkormányzat
    • Képviselő testület
    • Polgármesteri határozatok
    • Hatályos rendeletek
    • Tervek, szabályzatok, dokumentumok
    • Helyi Esélyegyenlőségi Program
  • Hivatal
    • Kapcsolat, félfogadás
    • Ügyintézés
    • Hirdetmények
    • Nyilvántartások
    • Letölthető nyomtatványok
  • Intézmények, szervezetek
    • Falugondnoki Szolgálat
    • Orvosi rendelő
    • Könyvtár Közösségi hely
    • Pusztaberki Polgárőr Egyesület
    • Pusztaberki Fejlesztéséért Közalapítvány
  • Projektek, pályázatok
    • TOP 4.1.1-16-NG1-2019-00009
    • TOP 3.2.1-15-NG1-2016-00081
    • MFP-KKE/2020
    • MFP-ÖTU/2019
    • NÉBIH – Tüzifa
    • EFOP-1.5.3-16-2017-00079
    • EFOP-3.9.2-16-2017-00056
  • Pusztaberki napló
    • 1.szám (2020.március)
    • 2.szám (2020.június)
    • 3.szám (2020.szeptember)
    • 4.szám (2020.december)
    • 5.szám (2021.március)
    • 6.szám (2021.július)
    • 7.szám (2021. szeptember)
    • 8.szám (2021.december)
    • 9.szám (2022. március)
  • Galéria
  • Turizmus
    • Napraforgó Turistaház
    • Sugárkankalin Egyesület
  • Hasznos
    • Közművek
    • Egyéb
    • Hulladék
    • Számlaszámok
    • Rétsági Járási Hivatal
Pusztaberki Község Önkormányzata

Pusztaberki Község Önkormányzata

Szent Mihály templom

Pusztaberki az érsekvadkerti Szent András Plébánia fíliája.

Plébános: Máthé György, Kisegítő lelkész: Kovács József

Szentmise rendje: Minden vasárnap 11-kor.

Templombúcsú: Szeptember 29-én Szent Mihály főangyal ünnepnapján.

 

2020. október 18. vasárnap Rádiós közvetítés volt templomunkból.

A szentmisét bemutatta Máthé György prépost, esperes, plébános.
Harmóniumon kísér Csatári Tibor, kántor
A MKR és a MTVA közösen közvetített.

A szentmisét az alábbi linkre kattintva tudja meghallgatni:hangszoro

 


Szent Mihály arkangyal a templom oltárképén

A templom története 
A pusztaberki templom építésére vonatkozóan két adatunk is van. Chobot Ferenc az egyháztörténész romhányi plébános szerint a község kápolnáját a Bodonyi család építette 1787-ben. Nógrád megye műemlékeit számba vevő, 1954-ben megjelent topográfia az előbbi forrásra hivatkozva ugyanezt írja. Varga Lajos egyháztörténész egy 1774-ben kelt összeírás adatát idézi, mely szerint a falu „kápolnája felállítva 1760-ban”.
Egy 1845-ben kelt feljegyzés szerint néhai Bodonyi Anna a berki templom tatarozására még 1830. április 1-én tett egy alapítványt. 1845-ben a püspökség a tatarozás költségeihez ezt az összeget 100 váltó forint kamattal együtt az alapítvány gondnokához kézbesítette. A következő év legfőbb említésre méltó eseménye a harangláb építése volt. Az épületfát Diósjenő községtől vásárolták. A vételt igazoló 48 váltó forintról szóló nyugtát idősebb Szentgyörgyi István jegyző írta, ki nem más, mint a diósjenői születésű színművész, a Kolozsvári Nemzeti Színház nevezetes tagja, Szentgyörgyi István édesapja.

1860-ban a pusztaberkiek kérelemmel fordultak a váci püspökséghez. Feliratuk szerint támogatást kérnek a templom felújítására kérni, miután közcélra fordítható lehetőségeiket már kimerítette az iskola építésére adományozott összeg.

1976-ban új harangtornyot tervezett Perczel Dénes építészmérnök, melyet teljesen önerőből épített meg az egyházközség Árpás Károly kántor vezetésével. A Historia Domusban ezt olvashatjuk: „október 3-án, búcsú alkalmával szentelte meg Dr. Csík József hatvani prépostplébános.”
1997-ben ugyanitt az áll, hogy Árpás Károly polgármester szerzett egy vállalkozót, aki kész volt mindenféle munkálatokat elvégezni. Sort került a villanyhálózat felújítására, a falak vakolására és festésére, sőt a padlózat teljes felújítására is. „Közben újabb és újabb ötletekkel jöttek és bizony nem nagyon lehetett a buzgó polgármestert meggyőzni a pénz kevésségéről. A munkálatok közben jött az ötlet, hogy az 1976-ban készített harangláb helyett, amely egybe lett építve a templommal,s így szüntelen rángatások veszélyeztették a templom állagát, egy új
harangláb kellene, amely már független a templomtól, fából készül és nem betonból. Bár anyagi forrás nem látszott hozzá, mégis belekezdtünk. A hívek nagyon szépen adakoztak, több mint kétszázezer forint gyűlt össze. Elkészült a harangláb, amely most már torony formájú is. A tervezett időre, szeptember 29-re, a templombúcsúra csak
a belső felújítás és festés történt meg, év végére azonban elkészült a harangláb is.”
A pusztaberki harang első említésével, mely egy fa haranglábon volt, 1767-ből tesznek említést. 1779-ben még mindig egy harangról szól az írás, ám 1788-ban már két haranggal is büszkélkedhetett. A nagyobbik
súlya ekkor mintegy 50 font volt, adatait azonban nem ismerjük, a kisebbik 20 fontra tehető, s a „Possesione Bodonyiensis” felirat volt rajta látható. Ebből az is következik, hogy a Bodonyi család költségén készült, ám eredetileg nem Pusztaberki számára.
Ismereteink vannak egy olyan kisméretű harangról is, mely korábban a borsosberényi egyházközség tulajdona volt, s amelyet 1785-ben megpróbáltak visszaszerezni, hogy a temetőben felállítandó haranglábon búcsúztassa el az elhunytakat. Nem ismerjük a vitatott harang sorsát. Valószínűleg ekkor ajándékozta a helybeli birtokos családdal rokonságban álló Bodonyi Sándor váci prépost az a harangot a településnek, mely aztán mintegy évszázadon át szolgálta a közösséget. Ezt támasztja alá a következő adatunk, mely 1872-ből származik. A pusztaberkiek új harangot kívántak vásárolni, melynek érdekében levelet írtak az egyházi főhatóságnak.
A jelenlegi harang története számos tekintetben rejt még titkokat számunkra. A harang cirill betűs feliratát Reiter László jegyezte fel és fordíttatta magyarra:
Nemes szkribestyei Rigyicski Pál
Szkribestye és Kis-Zorlenc megszerzője, feleségével
Ilonával, született Nikolics, dicsőségére
Szt. Miklósnak, családja pártfogójának
A saját, szülei és családja emlékére.
A jámbor hit út a paradicsomba
Nagy Szent. Miklós
Békülésre tanít bennünket
Az örök élet….. tenni.
Öntötte Saudt András Pesten 1847.
Nagy Iván szerint a Rigyicsky család Krassó vármegyei adományos nemes család volt. Zgribestyén kivül birtokolták Nagy Zorlencz helységet is. Jószágaikat 1883-ban vette meg a szerb nemzeti alap. A szöveg szerint ők adományozták, illetve öntették a harangot valamelyik szerb templom részére.
A kérdés ezek után az, hogy honnan került egy görögkeleti templom harangja Pusztaberkibe? Reiter Ferenc valószínűsíti, hogy a balassagyarmati görögkeleti templomból. Patay Pál egy tanulmányában
számba vette Nógrád megye harangjait. E szerint az említett balassagyarmati templomban eredetileg két harang szólt. A 19. század folyamán még egy került a toronyba, hiszen mikor 1971-ben hadi célokra kettőt elvittek, egy megmaradt még. Vélhetőleg ez került valamilyen módon Pusztaberkibe.

(Forrás: Honismereti Kiskönyvtár 286. szám és a Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára 787. szám – Végh József )

Templom a sírkertből
Templom belső

Friss hírek

  • Tájékoztató házhoz menő zöldhulladék gyűjtésről!
  • Képviselő-testületi ülés Meghívó 2023.03.02. (csütörtök) 17:00
  • Képviselő-testületi ülés 2023.02.15.
  • Helyi iparűzési adó tájékoztatás 2023.
  • Igazgatási szünet 2022.
  • Közmeghallgatás 2022.
  • 2022. évi népszámlálás-pótösszeírás
  • Tájékoztatás hirdetmény közzétételével történő értékesítésről (2022. IV. ütem)
  • Népszámlálás 2022. plakát
  • Szociális tűzifa támogatási kérelem

© Pusztaberki Község Önkormányzata 2023. Powered by WordPress